Miért kellenek a szabályok?
A minap egy nagyon értelmes fúcska kérdezte meg a szüleit, amikor azok néhány szabályt akartak bevezetni nála: Ti mit szólnátok, ha állandóan megmondanák, hogy mit kell tennetek?
64 írás 2015 óta
Konkrét helyzetek, konkrét válaszokkal. Válassz témát, vagy görgess végig az egészen — a legfrissebb van elöl.
A minap egy nagyon értelmes fúcska kérdezte meg a szüleit, amikor azok néhány szabályt akartak bevezetni nála: Ti mit szólnátok, ha állandóan megmondanák, hogy mit kell tennetek?
Egyre több tanulmány mutatja ki, hogy összefüggés van a kisgyermekkori (0-5 éves kor) túlzott elektronikaieszköz-használat és bizonyos fejlődési zavarok között.
Márk 7.o. (testvére 4.o.) Már 7 jegye van, mióta távoktatás folyik otthon. 2 rajzból, 2 énekből, 2 testnevelésből, 1 történelemből! Anna. 3.o. Kitűnő tanuló (testvérei 1.o.
Nem kis kihívás elé néznek most a családok, a szülők és a gyermekek. Sok feladat hárul a pedagógusokra, de még több a szülőkre.
Óvodai csoport, 28 gyerkőc. Noel dobálja a játékokat, meghúzza Zsófi haját, belerúg Zazába, majd megharapja az óvónénit, aki éppen próbálja fegyelmezni! Iskola, 1.
Tomi (nevezzük Tominak) 32 éves, férj és egy tündéri, egy éves gyermek édesapja. Pici kora óta ismerem, sokat találkoztunk, amikor még gyerkőc, majd kamasz, tini lett.
Időpont: 2019. december 6. (Mikulás napja). Helyszín: Győr, az egyik körzeti óvoda. Peti 4,5 éves, csintalan fiúcska, de tele szeretettel! Óvodai ünnepség, érkezik a Mikulás!
Hogyan neveljünk a gyerkőcből, önbizalommal teli, magabiztos felnőttet? Ahhoz, hogy ezzel a nagyon fontos és lényeges kérdéssel foglalkozni tudjunk, az első feltétel az, hogy magunk is azok legyünk…
A késői iskolakezdés elhallgatott következményei! Beszéljünk erről is, amikor a “maradjon még egy évet oviban, hadd legyen még gyerek!” – elhangzik.
1. Édesapa, 190 cm, 100 kg, izmos, sportos. Fia, 3,5 éves, kékszemű, cuki mosollyal. Némi fegyelmezési problémával kerestek meg.
Amíg nem válik óvodáskorúvá a gyermeked, addig ez a mondat nem jelent semmit. Ám utána… Sok fejtörést okoznak vele minden szülőnek. Vagyis problémát csinálunk belőle!
5 éves és 2 hónapos. 23 kg, 118 cm magas. Életvidám, okos fiú. Tökéletes kiejtéssel, bővített mondatokban fejezi ki magát.
Volt szerencsém megismerni egy munkában megőszült, de lelkében fiatal nagypapát! Sok szépet és jót hallottam Tőle. Több, mint 50 évet élt feleségével szeretetben, hűségben, barátságban!
Higgyétek el, mindenkinek van! Annak is, aki nem is tud róla. 🙂 Legfeljebb nem érted! Hiszen ritkán beszélünk róla, sőt, úgy látom, hogy egyre inkább tabu ez bizonyos körökben.
Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de bizonyos fokig én még mindig hiszek benne! Hiszek benne, ahogyan az emberi jóságban is! De, főleg a csodákban.
Szörnyűség! Minden szülő rémálma, ám sajnos nagyon is létező dolog és sokkal gyakoribb, mint gondolnánk.
Sajnos nem új keletű a probléma, hiszen ez már generációk óta így zajlik. Természetesen ez nem csak az iskolai oktatásra vonatkozik, ez a szemlélet áthatja már az óvodát, de még a bölcsődét is!
Ezért adott, hogy mindenért az Anya a felelős! Óriási teher ez nekünk! De, akár tetszik, akár nem, így igaz!
Az év egyik legveszélyesebb időszaka, ennél már csak a karácsony idegtépőbb, de arról még ráérünk beszélni.
Megint egy kényes témát választottam, hiszen több tízezer diákot, családot érint. Vannak szülők, akik nagyon büszkék rá (őket látjuk a facebook-on), s vannak, akiknek szomorúságot, rosszkedvet hozott…
Minden szülő rémálma. Miért alakul ki és miért történik? Mit szeretne a gyermekem? Ki, vagy mi bántja? Mit csináltam rosszul? És még millió kérdés, ami ilyenkor felmerül bennünk.
Nincs kicsit túl sok teher a nők vállán? Hiszen mit várnak el egy nőtől? Hogy kedves, mindig mosolygós, érzékeny, ám határozott, magabiztos legyen! És mi a feladata itt a XXl. században?
Óriási szülői dilemma! A napokban rengeteg levelet kaptam Tőletek a témában. Sokan vagytok bizonytalanok, de nem azért, mert némi problémát, hiányosságot láttok a gyerkőcöknél, hanem azért, mert az…
A kifejezés kapcsán annyi, de annyi kérdés merült fel bennem: -Velünk született képesség? -Tanulható? -Tanítható? -Meg kell követelni? -Ki kell érdemelni?
Tisztázzuk le az elején: Én nem valami ellen, hanem valakiért emelem fel a hangom! A többségért! Azokért, akiknek nap, mint nap el kell szenvedni egy beilleszkedési problémával küzdő társuk…
Főleg ki, vagy kik? Soha nem volt ennyi beilleszkedési, tanulási, magatartási problémával küzdő gyerkőc, mint most!
Amíg nem voltál szülő, azt hitted, hogy ez a világ legegyszerűbb feladata! Mindjárt ki is pipáltad, hiszen Te ezt biztosan meg tudod csinálni.
Az életemet adnám! Bármelyik szervemet feláldoznám! Mindenemet odaadnám! Ez nagyon szép és nemes, de ezt a legritkább esetben kell megtenned.
Sokszor halljátok tőlem ezt a sokat sejtető mondatot.☺ Sőt, időnként már hallom tőletek is, hogy idézitek.☺ De! Mit is jelent valójában?
Kedves Szülők! Nekünk, Édesanyáknak, Édesapáknak, az év nem január 1-jén kezdődik, hanem szeptember 1-jén. Új év, új esélyek, új kezdet. 🙂 Hiszem és tudom, hogy ez egy szuper év lesz!
Generációk hosszú sora küzd és küzdött az elszakadással, vagyis a felnőtté válással. Mint a nevében is benne van (szakadás), bizony ez egy fájdalmakkal teli folyamat! Kivéve!
Végre itt van! Nagyon várta már gyerkőc-szülő egyaránt. Nem kell tanulni, nincs szoros időbeosztás, csak szabadság, szabadság és még több szabadság:) És itt jön a kérdés! Mi a legmegfelelőbb?
A gyermekek fejlődésében léteznek úgynevezett kritikus időszakok, amikor nagyobb változással kell szembenéznie szülőnek-gyermeknek egyaránt.
Kedves Szülők! A gyerkőcök öregszenek! Ezt először akkor érezzük, amikor az óvoda udvarán állunk és nézzük, hallgatjuk, ahogy elbúcsúznak, elballagnak gyermekeink. Minden megváltozik!
A mindennapi életemben ugyan nem a 18-20 évesekkel foglalkozom, de az elmúlt több mint 25 évben számtalan Gyerkőc tehetségét gondoztam, akiknek most zajlik életük legnagyobb kihívása, az érettségi.
Ez a nagy kérdés! Sokat, sok helyen foglalkozunk azzal, ha magatartásbéli, beilleszkedési, esetleg tanulási problémával küzdő gyerkőccel találkozunk.
Kedves Szülők! Kedves Pedagógusok! Egy hajóban ülünk, ezért együtt kellene eveznünk. Hiszen közös a cél, közös a feladat: egészséges lelkű és fizikumú generáció felnevelése.
Ez tény! Minden szakember egyetért ezzel, bár nem kell szaktudás ahhoz, hogy mi is lássuk a boltban, az utcán, az oviban, iskolában, hogy egyre több a „hisztis” gyerkőc. Miért?
Ki és mi alapján dönti el? A kérdésem költői, mert a válasz: jelenleg az óvónő. Bár nem értem az oktatási rendszer következetlenségét és nem is értek egyet ezzel. Hiszen nézzük csak végig.
Az első, amit muszáj leszögezni, ez nem bizonyítvány! Ezért kezeljük is helyén a dolgot. Ha ismerjük gyermekünket és mellette voltunk, segítettük, meghallgattuk az elmúlt fél év során, akkor senkit…
„Picit” mindenki elfáradt! Gyerkőc, Szülő, Pedagógus. Nem csodálom! Ebben a teljesítménykényszerrel telített oktatási rendszerben nem is várhatunk mást.
Miért pont most teszem fel ezt a kérdést? Ugyan mindig aktuális, de így karácsony tájékán, amikor szerencsére picit többet tud együtt lenni a család, még nagyobb a jelentősége.
Jó kérdés! És egyre gyakrabban teszitek fel! Amikor konkrétan rákérdeztem, hogy miből jutottál erre a következtetésre?
Amikor ezt a két szót meghalljuk, mindjárt az óvoda és az iskola jut az eszünkbe. Mert hát hol is folyhatna máshol nevelés, mint az intézményekben, ahol a nevelők végzik a munkájukat.
Mintha arany árban mérnék! Olyan nehéz kimondani, legyen szó közvetlen családtagról vagy idegenről. Miért? Miért fáj olyan nagyon? Mert valami oka biztosan van, hogy olyan fukarul bánunk vele.
Ehelyett sajnos az esetek döntő többségében a büntető nevelést használják a pedagógusok. Csak egy kérdés: Hányszor hallod egy hét alatt, amikor a gyerkőcért mész, hogy megdicsérték és hányszor, hogy…
Ahhoz, hogy gyerkőcünk egészséges lelki és szociális fejlődésen menjen keresztül, elengedhetetlen, hogy születésétől fogva következetesek legyünk.
Úgy is szokták nevezni, hogy a szorongásos zavarok előszobája! Milyen igaz! És sajnos a megfelelési kényszer is, mint minden lelki probléma kialakulása, a gyermekkorból gyökerezik!
„TUDOM, HOGY KÉPES VAGY RÁ, MEG TUDOD CSINÁLNI!” Milyen egyszerűnek tűnik:) Az is! A lényege, hogy komolyan is gondold, mert a gyerkőc megérzi, ha nem mondasz igazat!
Rengeteg cikk, riport, könyv foglalkozik azon gyerekekkel, akik eltérnek az átlagtól, nem férnek bele az óvodai-iskolai oktatás, nevelés elképzelt masszájába. Nem vagyunk egyformák!
Valóban létező jelenség vagy csak „városi” legenda? A válasz a kérdésre: Igen, a középsőgyerek szindróma egy létező, valós gond! Sok munkát és odafigyelést igényel, hogy a problémát kezelni tudjuk.
Beszéljünk tehát egy nagyon fontos kifejezésről, az érzelmi intelligenciáról, azaz az EQ-ról! Van egy jó és egy még jobb hírem: A jó hír, hogy az EQ (érzelmi intelligencia) FEJLESZTHETŐ és nem…
Sokszor halljuk: „Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond”. A megfogalmazással soha nem értettem egyet, mert egy gyerek mindegy, hogy kicsi vagy nagy, nem lehet gond! Feladat, kihívás? Igen!
Nagyon sok visszajelzést kaptam, ami megerősített abban, hogy a tehetséggondozás témakörével tovább kell foglalkoznom.
A nyár beálltával egyre ritkábban és kevesebbet alszanak ebéd után a gyerkőcök. A következményről pedig mindannyian tudnátok mesélni: ingerültség, hiszti, ok nélküli dührohamok, kezelhetetlenség… A…
Nem is gondoltam volna, hogy ezzel a témával is foglalkoznom kell. De, tapasztalatom azt mutatja, hogy nagyon fontos dologra tapintottam rá.
Minden szülői feladat legnehezebbike az ELENGEDÉS, legyen az óvoda, iskola vagy a felnőtté válás kezdete. Valóban nehéz időszak, amikor az első elengedés megtörténik, gyerkőcünk oviba megy.
A leggyakoribb kérdés, amit felém intéztek: Honnan tudom, hogy gyermekem figyelemhiányos-hiperaktív, vagy csak én várok el tőle túl sokat, túl keveset?
Tovább boncolgatom a témát. Hiperaktív vagy tehetséges? Sajnos nem egyszerű a válasz. A szülők, nagyszülők nem objektívek.
Nagyon sok gyerkőccel és szüleikkel találkoztam az elmúlt időben. Alapvető problémája minden családnak ugyanaz volt: Nem fogadják el a nagyszülők, hogy ők is felnőttek, sőt szülők lettek!
Mire a gyerkőcök felnőnek és állásinterjúra mennek, családot alapítanak, teljesen elfelejtik, hogy milyen fontos a kommunikáció és elfelejtik, hogy hogyan is kell!
Arról sokat tudunk, hallunk, hogy az óvodák, iskolák az általuk hiperaktívnak figyelemhiányosnak titulált gyermekeket hová, milyen szakemberekhez irányítják, mert eltérnek az átlagtól.
Majdnem minden Gyerkőcnél, akinek szülei megkerestek, felmerült ez a kifejezés. Ezért úgy gondoltam, hogy nézzük meg közelebbről a témát.
Kellemetlen téma, de sajnos foglalkozni kell vele. Megkeresésetek 70%-ában megtörtént, vagy éppen most zajlik a válás folyamata.
Alkalmi írások: ünnepi köszöntők, egykori előadások hirdetései. Megmaradtak, mert a linkjeik élnek, de a témalistákban nem szerepelnek.