Miért kellenek a szabályok?

A minap egy nagyon értelmes fúcska kérdezte meg a szüleit, amikor azok néhány szabályt akartak bevezetni nála:

• Ti mit szólnátok, ha állandóan megmondanák, hogy mit kell tennetek?

Még a szülők is elgondolkodtak, hogy lehet benne igazság.

Gondoltam, felteszek néhány kérdést én is a szülőknek:

Ki mondja meg nektek, hogy:

• hány órára kell dolgozni mennetek?

• mikor van vége a munkaidőtöknek?

• mikor nyit/zár a bolt?

• mikor kell befizetnetek a csekkeket?

• hol és mennyiért parkolhattok?

• milyen sebességgel közlekedhettek?

Ennyi kérdés éppen elég is volt, hogy rávilágítsak: a felnőttek élete is tele van szabályokkal! Hiszen a társadalomban élésnek szabályai vannak. Ez jelent számunkra is biztonságot.

De!

Megpróbáljuk erőltetni, hogy a gyerkőcöknek nem kellenek a korlátok, sőt tilos őket szabályozni, mert ők tudják jobban.

Pedig az lenne a nevelés lényege, hogy felkészítsük őket a felnőtt életre. Az már “másodlagos”, hogy így érzik biztonságban magukat gyerekként is. Ha ezt nem tesszük, akkor nevelés nélkül nevelünk akaratos, önző gyerekdiktátorokat, akiktől fél a szülő, a tanár és környezete.

Amikor pedig felnőnek, értetlenül állnak a szabályokkal és korlátokkal tarkított életben és nem tudnak mit kezdeni vele.

Igenis kellenek a szabályok és kell a következetesség a gyerkőcök életében, mert különben antiszociális emberektől várjuk majd, hogy megtalálják helyüket a társadalomban.

Sajnos ez nem, vagy csak óriási – elkerülhető – fájdalmak árán fog csak működni. !

Békés, boldog, kiegyensúlyozott életet minden gyerkőcnek!

GyS.